Kimatekozta Brüsszel, mennyibe kerülne az Orbán-kormány leváltása – mutatjuk a számokat

„Az uniós források jönnek is, meg nem is” – címmel tartott előadást az uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn, a Money Talks elnevezésű konferencián. Bóka János beszédében elmondta: az elmúlt időszakban elsődleges téma lett a politikában az uniós források helyzete. Mint mondta: az uniós költségvetést hét évre fogadják el, a jelenlegi a 2021 és 2027 közötti időszakot foglalja magába, mintegy 1200 milliárd euróról szól. Megjegyezte: a bevételi oldal elég sajátosan alakul, jogi szempontból ez az Unió saját forrása. A teljes kiadást a tagállamoknak kell kiegészíteniük. 

A tagállamok ezt a költségvetési helyzetet nettó pozíciók alapján szokták nézni: vannak nettó befizetők és nettó kedvezményezettek, amely nagyjából kelet-nyugat kontextusban oszlik meg. Két kivétel van: Portugália még mindig kedvezményezett, ahogyan Luxemburg is, az egy főre jutó összegek miatt. Csehország és a balti államok viszont már a következő költségvetési év végére nettó befizetők lesznek. A legnagyobb befizetők: Németország, Franciaország és Hollandia. 

Elkezdődött a kohéziós politika kivezetése

Bár a következő költségvetési terv még nincs asztalon, már most vannak viták ezzel kapcsolatban, hiszen több javaslat szerint több részét is hitelből finanszírozná az EU. Még úgy is, hogy már most is több mint 4 milliárd eurót fizet kamatokra az unió, amely jövőre már 6 milliárd euró fölé nő. 2028-ban pedig a teljes költségvetés 20 százalékát teheti ki a kamatfizetés. 

– mondta Bóka János. Kiemelte: a kohéziós politikát régóta támadják a befizetők, hiszen amellett érvelnek, hogy ezt a felzárkóztatást végre le kellene zárni, Ukrajna belépésével pedig le is szeretnék ezt zárni. Erről komoly vita van, de tény, hogy a kohéziós politika ereje gyengül az EU-n belül, gyakorlatilag már elindult a kivezetése.

Ezzel az egyik fő probléma az időzítés, hiszen kiszorítják a kohéziós forrásokat. Ez pedig politikai érvet ad az utóbbi ellen ágálóknak, hiszen nem lesz akkora a kihasználtsága. Bóka János szerint nehézzé teszik a kohéziós pénzek felhasználását az ellenőrzésekkel és kritériumokkal, amellyel elindíthatják a kivezetését. 

Magyarország még mindig sokkal többet kap

Ezek a források pedig Magyarországnak még mindig járnak, ráadásul hiába több híresztelés: még mindig több forrást kap hazánk, mint amennyit befizet.

• Évi 4,5-5 milliárd eurós pluszban vagyunk uniós forrásokat tekintve.
• A kohéziós pénzek nagyjából 22 milliárd eurót tesznek ki, ebből 12 milliárd forintot kap meg hazánk, 9,45 milliárd euró van felfüggesztve a jogállamisági előírások miatt, a többihez hozzáférünk.
• Az RRF pénzekhez a szupermérföldkövek teljesítése miatt nem férünk hozzá. 

Bóka János kiemelte: Magyarország évek óta azon dolgozik, hogy az akadályokat elhárítsa, az igazságszolgáltatásnál már sikerült meglépni, de további 17 ügyben is megállapodtak az Európai Bizottsággal. Ott is mindenben sikerült első körben egyezségre jutni, ám az Európai Parlamentben mégis úgy döntöttek, hogy nem kapja meg Magyarország a forrásokat. Mint a tárcavezető említette,

A források ütemezése terén Bóka János apró lépésekre számít, nem lesz kataklizma és nem lesz elérhető azonnal a teljes összeg, de az apró lépések lehetősége nyitva áll. Az első lépés rögtön 600 millió eurót szabadíthatna fel. 

„Valamennyi jogi eszközzel élünk majd, például az Európai Bíróság engedte lehetőségekkel, de politikai lehetőségekkel is. Ez egy brazil szappanoperához hasonlít inkább, lesz ármány, szerelem, árulás és szép szavak” – tette hozzá Bóka János.

Fotó: Mandiner